Szegény selyemkórót tehát mindenki utálja, kivéve a méhészeket. A selyemkóró ugyanis elsőrangú mézet ad, íze intenzív, egyedi, és nem csak magában használható, hanem gyengébb minőségű mézek feljavítására is kiválóan alkalmas. Ördögi kör, hogy a selyemkóróra állított méhek tevékenysége nyomán a növény az erőteljes beporzás miatt gyorsabban terjeszkedik, így állítva szembe egymással a méhészeket és a gyom ellen küzdő gazdákat.
Virágai és termése
A selyemfűméz nem csupán ízletes, hanem jótékony élettani hatásokkal is bír. Pollentartalma alacsony, így allergiások is fogyaszthatják, vérnyomásszabályozó hatása is ismert, általános roborálószerként is bevethető, és klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a mézek közül a selyemfű méze az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentő.
A selyemkóró habitusának helyettesítésére számos lehetőség van az évelő dísznövények között, melyekkel természetközeli kertek teremthetők.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a selyemkóró a méhészek szemszögéből is kétélű fegyver, ugyanis sok méh odaragad a ragacsos virágokhoz, és az alacsony pollentartalom miatt a méheknek élelmezési szempontból sem főnyeremény a vaddohány.
A selyemkóró termése
Meg kell említeni azt is, hogy a selyemkóró javára írható még egy dolog, nevezetesen az, hogy jeleskedik a talaj megkötésében, ezért is érkezett a hasonló funkcióval bíró akáccal együtt az alföldi vidékekre. Az már csak egy szubjektív dolog mindennek tetejébe, hogy az illata mesés, ám ez természetesen nem lehet érv a hasznosságot illetően.
Bár a fekete bodza is megtalálható vadon, ő mégsem terjeszkedik agresszívan.
Kertekben is megjelenthet, de távozásra már nehezen lesz bírható
Végeredményben az a furcsa helyzet áll elő a vaddohánnyal kapcsolatban, hogy mind az ellentábornak, mind a pártolóknak igazat lehet adni bizonyos szempontból. Az akáccal kapcsolatos, az uniós hivatalokig érő (vagy onnan eredő) hadviselés az akácos állomány ritkulását okozhatja, ebben az esetben pedig a selyemkóró felértékelődik majd, mint mézelő növény.
Hozzászólások
Érdekes az összefoglaló is!
Szegény selyemkórót tehát mindenki utálja, kivéve a méhészeket. A selyemkóró ugyanis elsőrangú mézet ad, íze intenzív, egyedi, és nem csak magában használható, hanem gyengébb minőségű mézek feljavítására is kiválóan alkalmas. Ördögi kör, hogy a selyemkóróra állított méhek tevékenysége nyomán a növény az erőteljes beporzás miatt gyorsabban terjeszkedik, így állítva szembe egymással a méhészeket és a gyom ellen küzdő gazdákat.
Virágai és termése
A selyemfűméz nem csupán ízletes, hanem jótékony élettani hatásokkal is bír. Pollentartalma alacsony, így allergiások is fogyaszthatják, vérnyomásszabályozó hatása is ismert, általános roborálószerként is bevethető, és klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a mézek közül a selyemfű méze az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentő.
A selyemkóró habitusának helyettesítésére számos lehetőség van az évelő dísznövények között, melyekkel természetközeli kertek teremthetők.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a selyemkóró a méhészek szemszögéből is kétélű fegyver, ugyanis sok méh odaragad a ragacsos virágokhoz, és az alacsony pollentartalom miatt a méheknek élelmezési szempontból sem főnyeremény a vaddohány.
A selyemkóró termése
Meg kell említeni azt is, hogy a selyemkóró javára írható még egy dolog, nevezetesen az, hogy jeleskedik a talaj megkötésében, ezért is érkezett a hasonló funkcióval bíró akáccal együtt az alföldi vidékekre. Az már csak egy szubjektív dolog mindennek tetejébe, hogy az illata mesés, ám ez természetesen nem lehet érv a hasznosságot illetően.
Bár a fekete bodza is megtalálható vadon, ő mégsem terjeszkedik agresszívan.
Kertekben is megjelenthet, de távozásra már nehezen lesz bírható
Végeredményben az a furcsa helyzet áll elő a vaddohánnyal kapcsolatban, hogy mind az ellentábornak, mind a pártolóknak igazat lehet adni bizonyos szempontból. Az akáccal kapcsolatos, az uniós hivatalokig érő (vagy onnan eredő) hadviselés az akácos állomány ritkulását okozhatja, ebben az esetben pedig a selyemkóró felértékelődik majd, mint mézelő növény.