Misi, köszönet ezekért a csodás sorokért!

Vérző, vörös alkonyatba’
Feketéllik két kopasz fa.
Egyik kisebb, nagyobb másik,
S már mindkettő mélyen alszik.

Takaróznak felhős éggel –
Így dacolnak ők a széllel –,
És álmodnak a tavaszról,
Virágokról, zöld, dús lombról.

Álmukat a Nap vigyázza –
Mint gyönyörű gyöngy-korona –,
Míg ágaik kuszasága
Beolvad az éjszakába…

Csodaszép kép, Dia, Szívből gratulálok! 😊

Köszi szépen! 😊

Igazán jó kép lett! 😊

😊

De széép!😊