Át tudom élni, és nagyon örülök, bogy a Te kutyusod is előkerült annak idején. Nálunk az a baj, hogy rajtam kívül senkire sem hallgat, én meg nem voltam ott a szökésénél. Most tartok ott, hogy megszólalni sem tudok, elment az összes hangom, de ez kicsit sem érdekel így, hogy meglett a piszok 😊
Egyszer engem is alaposan megszívatott az egyik vizslám, A Hernád folyó környékén sétálgattunk délután, a házunktól kb. 2.5 km-re. Egyszer csak eltűnt, hiába hívtam nem jött elő. Sötétedésig kerestem, már be voltam rekedve hívni is alig tudtam inkább fütyültem, a lábam lejártam. Végül hazaindultam és végig azon agyaltam, hogy tálaljam ezt a tényt a családomnak. Aztán hazaérek és mit ad Isten, a vizslám otthon van és boldogan fogad. Nem akartam elhinni hogy ez történt, a vizslák sohasem lépnek le a gazdájuk mellől. De persze nagyon örültem hogy megvan és jól van.
Kedves Tőled, hogy érdeklődsz, persze elmondom szívesen, csak nem ide való, de nem érdekel. Játszott anyuval a drágaságom szabadon, mikor szagot fogott a hegyoldalban és meglépett. Összeesésig kerestem (tű szénakazalban szindróma). Több órás keresőexpedíció után hallottam meg, hogy nyerít egy ló elég sűrűn. A keleti oldalon tudtam, hogy csak 1 embernek van lova. Mi a hegy alján lakunk ez meg fél magasságban lehetett. Rontok fel mint Zrínyi kb 0 esélyt látva és ott vaxolt a losz.rban. A képek utána készültek, mikor vittem fürdetni, de addigra már teljesen kész voltam. KI NEM ADOM SOHA TÖBBET A KEZEMBŐL!!! Itt horpaszt fent nálam azóta. Bocs hogy ezzel untattalak, de nagyon megijedtem és nagyon megkönnyebbültem! Köszönöm a kérdésed! 😊
Látom a kutyus fülén, hogy rendesen fúj a szél! 😄