Száz éve még az volt a standard egy vidéki portán, hogy diófa áll az udvaron. Az emberek egész télen diót ettek, mégsem voltak elhízva. A dió egy igazi böjti étel, néhány szem dióbél elfogyasztása nagyon szépen csökkenti az éhségérzetet, a benne lévő zsír hatására egy leptin nevű, nem is olyan rég felfedezett hormon szabadul fel.
A tél végi böjt (függetlenül az ezzel összekapcsolt vallási aspektusokkal) egy lényeges része volt az ember éves bioritmusának. Ha csak naponta egyszer eszünk, lehetőséget biztosítunk a saját testünknek ahhoz hogy a sejtekben összegyűlt fölösleges anyagokat feldolgozzuk és semlegesítsük, egy megújult szervezettel tudunk nekivágni a tavaszi zsongásnak. 😊
Csodás...és számomra mindig örömteli, ha óriási diófát láthatok...sajnos nem trendi kerti növény, egyre többször hallani, hogy kivágják mert árnyékot tart, sok a levele...pedig...estig sorolhatnánk az erényeit❤️
A tél végi böjt (függetlenül az ezzel összekapcsolt vallási aspektusokkal) egy lényeges része volt az ember éves bioritmusának. Ha csak naponta egyszer eszünk, lehetőséget biztosítunk a saját testünknek ahhoz hogy a sejtekben összegyűlt fölösleges anyagokat feldolgozzuk és semlegesítsük, egy megújult szervezettel tudunk nekivágni a tavaszi zsongásnak. 😊
De ez egy régi fotó, két napja készült..
Egyébként tegnap este is volt egy halvány holdhalo, de nem volt alkalmam megörökíteni.