Vilmos, a hűséges, gazdiját mindenhová követő, időkép és viharvadászatban is segédkező cica a mai napon szerettei körében elhunyt. Emlékét őrizni fogjuk..
@cloudporn: köszönöm szépen a részletes beszámolót Vilmosról. 19 fotót nyomtattunk ki kollégámmal az irodánkba, annyira kedveltük a kis személyiségét.
Jó helyre került és gondját viselték és jó volt ezt olvasni. Köszönjük, hogy megosztotta Vilmost velünk, sok vidám percet szerzett vele.
@kisciklon7: mint minden korábbi cicám, Vilmos is befogadott, mentett cica volt, akit rendkívül rossz állapotban ismertem meg, mindenféle hozott betegséggekkel. Kb. 3-4 éves lehetett, amikor idecsapódott, jó félév volt, mire sikerült egyenesbe hozni, s utána még további 3 évet élt itt. Sajnos rendszeresen voltak különböző gyulladásai, amiket átvészeltünk, de most olyan szervi problémák léptek fel, amit már nem lehetett kezelni.
És persze ő számomra is különleges cica volt, aki tényleg követett mindenhová, és pl. volt egy olyan eset is, hogy egy nagy dog fajátjú kutya szaladt felém, Vilmos azt hitte, hogy engem támad és nekiment a nálánál 10-szer nagyobb kutyának, hozzáteszem sikeresen, megállította. Illetve ha kiscica került ide (kézműves cicamentést is csinálok és vannak vendégcicák pl. egy ivartalanítás utáni lábadozáskor), mindegyikkel úgy bánt, mint egy anyacica és hagyta, hogy vele aludjanak, tisztogatta őket. És tudom, hogy nem szabad a gyerekeinkként kezelni, de igazából azóta mostanában tudok először sírás nélkül írni/beszélni róla, számomra is meglepően nagyon megviselt.
Ezt nem hiszem el A kedvenc kisállat alany volt az időképen számomra. Nagyon sajnálom. :((((( Feltűnt, hogy az utóbbi hetekben már alig láttam róla fotókat. A múltkori nagyobb viharnál is rákérdeztem, de akkor még kaptunk róla képet. Beteg volt? Ő nem is volt idős cica, igaz?
Jó helyre került és gondját viselték és jó volt ezt olvasni. Köszönjük, hogy megosztotta Vilmost velünk, sok vidám percet szerzett vele.
És persze ő számomra is különleges cica volt, aki tényleg követett mindenhová, és pl. volt egy olyan eset is, hogy egy nagy dog fajátjú kutya szaladt felém, Vilmos azt hitte, hogy engem támad és nekiment a nálánál 10-szer nagyobb kutyának, hozzáteszem sikeresen, megállította. Illetve ha kiscica került ide (kézműves cicamentést is csinálok és vannak vendégcicák pl. egy ivartalanítás utáni lábadozáskor), mindegyikkel úgy bánt, mint egy anyacica és hagyta, hogy vele aludjanak, tisztogatta őket. És tudom, hogy nem szabad a gyerekeinkként kezelni, de igazából azóta mostanában tudok először sírás nélkül írni/beszélni róla, számomra is meglepően nagyon megviselt.