1114 MÉTERREL A HÉTKÖZNAPOK FÖLÖTT
Már 5 észlelő kedveli
...ahová már csak azért is érdemes felmenni, hogy egy kicsit máshonnan nézzünk rá a világra. Nekünk most Jaworzyna Krynicka volt ez a hely.
Már maga a feljutás is élmény: a kabinos felvonó lassan emelkedik Krynica-Zdrój fölé, és ahogy egyre magasabbra érünk, a mindennapi nyüzsgés szépen lassan eltűnik mögöttünk. Fent, 1114 méteren pedig tényleg megérkezik az ember egy másik világba.
A 360 fokos kilátóból egészen lenyűgöző panoráma tárul elénk, tiszta időben pedig még a Magas-Tátra vonulatai is jól kivehetők. Ilyenkor nehéz nem megállni egy pillanatra, és egyszerűen csak nézni a tájat. Talán éppen ezek a pillanatok hiányoznak leginkább a hétköznapokból.
Persze Jaworzyna Krynicka nem csak a csendes nézelődésről szól. A gyerekeknek ott a „Hiúzföld” kötélpálya, a túrázóknak pedig rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy közelebbről is felfedezzék a Beszkidek világát. A hegy igazi otthona azonban a síelés, ami itt komoly múltra tekint vissza – olyannyira, hogy idén tél végén még a Visa FIS Snowboard World Cup egyik alpesi snowboard-futamának is ez a helyszín adott otthont.
És ha már Lengyelország, akkor az ízek sem maradhatnak ki. A csúcson található éttermekben a hagyományos lengyel konyha fogásai kerülnek az asztalra, ráadásul a népi motívumok és a hagyományos viselet még hangulatosabbá teszik az étkezést. Egy forró żurek (savanyú rozsleves) vagy egy tartalmas kwaśnica (savanyú káposztaleves füstölt hússal) mellé pedig időnként élő zene is jár.
Most éppen szerencsénk volt: az étterem előtt népi ruhába öltözött zenészek húzták a talpalávalót, és nem kellett sokáig várni arra sem, hogy a zene megtöltse élettel a teret. Jó volt nézni, ahogy a lengyelek milyen önfeledten táncolnak, mulatnak, és egyszerűen átadják magukat a pillanatnak. Nem kellett hozzá külön program vagy nagy színpad – a hegytető, a zene és az emberek jókedve önmagában megteremtette a hangulatot.
Talán ezért is jó egy ilyen kiruccanás: nem kell hozzá hosszú szabadság, nagy tervezés vagy különleges alkalom. Elég egy kis kíváncsiság, egy hegy, egy kabinos felvonó és néhány óra, amikor nem kell sehova rohanni.
Már maga a feljutás is élmény: a kabinos felvonó lassan emelkedik Krynica-Zdrój fölé, és ahogy egyre magasabbra érünk, a mindennapi nyüzsgés szépen lassan eltűnik mögöttünk. Fent, 1114 méteren pedig tényleg megérkezik az ember egy másik világba.
A 360 fokos kilátóból egészen lenyűgöző panoráma tárul elénk, tiszta időben pedig még a Magas-Tátra vonulatai is jól kivehetők. Ilyenkor nehéz nem megállni egy pillanatra, és egyszerűen csak nézni a tájat. Talán éppen ezek a pillanatok hiányoznak leginkább a hétköznapokból.
Persze Jaworzyna Krynicka nem csak a csendes nézelődésről szól. A gyerekeknek ott a „Hiúzföld” kötélpálya, a túrázóknak pedig rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy közelebbről is felfedezzék a Beszkidek világát. A hegy igazi otthona azonban a síelés, ami itt komoly múltra tekint vissza – olyannyira, hogy idén tél végén még a Visa FIS Snowboard World Cup egyik alpesi snowboard-futamának is ez a helyszín adott otthont.
És ha már Lengyelország, akkor az ízek sem maradhatnak ki. A csúcson található éttermekben a hagyományos lengyel konyha fogásai kerülnek az asztalra, ráadásul a népi motívumok és a hagyományos viselet még hangulatosabbá teszik az étkezést. Egy forró żurek (savanyú rozsleves) vagy egy tartalmas kwaśnica (savanyú káposztaleves füstölt hússal) mellé pedig időnként élő zene is jár.
Most éppen szerencsénk volt: az étterem előtt népi ruhába öltözött zenészek húzták a talpalávalót, és nem kellett sokáig várni arra sem, hogy a zene megtöltse élettel a teret. Jó volt nézni, ahogy a lengyelek milyen önfeledten táncolnak, mulatnak, és egyszerűen átadják magukat a pillanatnak. Nem kellett hozzá külön program vagy nagy színpad – a hegytető, a zene és az emberek jókedve önmagában megteremtette a hangulatot.
Talán ezért is jó egy ilyen kiruccanás: nem kell hozzá hosszú szabadság, nagy tervezés vagy különleges alkalom. Elég egy kis kíváncsiság, egy hegy, egy kabinos felvonó és néhány óra, amikor nem kell sehova rohanni.
