Új megoldások láttak napvilágot a sekély tavak vízminőség-monitorozásában
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legújabb tanulmánya bemutat egy forradalmi módszert, amely lehetővé teszi a sekély tavak több évtizedre visszamenő, nagy felbontású vízminőség-monitorozását.
A vízminőség egyik legfontosabb mutatója, az a-klorofill koncentráció (az algásodás indikátora) immár 40 évnyi műholdas adatsor alapján elemezhető, a Landsat műholdak és a Google Earth Engine segítségével.
A vizsgálati keretrendszert a kutatók a Balatonon, Közép-Európa legnagyobb felületű taván tesztelték. A kutatók gépi tanulási módszerekkel párosították a műholdas adatokat és a helyszíni mérések eredményeit, hogy pontosabb, részletesebb képet kapjanak a tó állapotáról.
Mit mutat a 40 éves idősor?
- Erős nyugat-keleti irányú trofikus-grádiens: a tó nyugati régiója tápanyagban jóval gazdagabb, mint a keleti területek
- A partközeli zónák 1,3-2,8-szor algásabbak, mint a nyíltvízi területek
- A déli parton közel 10%-kal magasabb az a-klorofill érték, mint az északi parton
- Az algavirágzás csúcsa 20 nappal korábbra tolódott az elmúlt négy évtizedben
- A vegetációs időszak ma már 10 nappal hamarabb kezdődik, mint 40 éve
- A tó nem egyszerre “lélegzik”: nyugaton augusztusban, míg keleten csak szeptember közepén tetőzik az algaszint
Ez a módszer azért is hasznos, mert nem csak a Balatonra alkalmazva működik: több ezer sekély tó monitorozását teheti pontosabbá világszerte - olyan tavakét, amelyek ugyanúgy küzdenek az eutrofizációval és az éghajlatváltozás okozta kihívásokkal.
Az eutrofizáció egy olyan folyamat, melynek során a vízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: a fitoplanktonok, valamint a gyökerező hínár- és mocsári növények.
Borítókép: Bánkuti Letícia, forrás: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
