illusztráció illusztráció

Pontosabb előrejelzések a városokban és a szaharai por idején

Jelentősen módosult előrejelző modellünk, péntektől újabb paramétereket vesz figyelembe a minél pontosabb prognózishoz.

Az Időképnél folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legpontosabb előrejelzéseket nyújtsuk olvasóink számára. Ennek érdekében nemrégiben jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre a numerikus időjárási modelljeinkben. A jövőben részletesebb városklíma-modellezéssel és a légköri aeroszolok hatásainak pontosabb figyelembevételével tesszük még megbízhatóbbá a prognózisainkat.

Precízebb hősziget-előrejelzés a városokban a WUDAPT adatokkal

A városi hősziget-hatás, - vagyis az a jelenség, hogy a sűrűn beépített területek éjszaka lassabban hűlnek le, mint a környező zöld területek, - a klímaváltozással egyre komolyabb kihívást jelent. A pontos előrejelzése kiemelt fontosságú a lakosság egészségének védelme és a várostervezés szempontjából is. Előrejelzéseink fontos adatforrásául szolgáló WRF modellünk eddig egyetlen kategóriát használt a városi területek felszínborítottságának leírására. Ez a megközelítés azonban nem tette lehetővé a különböző beépítettségi szintek közötti különbségek figyelembevételét.

A közelmúltban végrehajtott fejlesztésünknek köszönhetően az Időkép WRF mostantól a WUDAPT (World Urban Database and Access Portal Tools) adatbázisát használja. Ez egy forradalmian új, közösségi alapokon nyugvó projekt, amely részletes és szabványosított adatokat szolgáltat a városi környezetről. A korábbi egy kategória helyett immár 10 különböző LCZ (local climate zone) kategóriát különböztetünk meg a településrészek beépítettségének szintje szerint, a laza beépítésű kertvárosoktól a sűrű, magas épületekkel tarkított belvárosi részekig.

illusztráció
Jól elkülönülnek Budapest eltérően beépített területei, melyek különböző hőmegtartó képességgel rendelkeznek | Térkép: WUDAPT

Ez a részletgazdagabb adathalmaz lehetővé teszi, hogy a modellünk sokkal valósághűbben szimulálja a városainkban megfigyelhető komplex hőmérsékleti viszonyokat. A fejlesztés eredményeként jelentős javulást értünk el a reggeli minimum-hőmérsékletek előrejelzésében, ami mind hőség idején, mind a téli fagyokban a városi klímaadaptációs stratégiák szempontjából kulcsfontosságú információ.

Az afrikai por tanulságai: a légköri aeroszolok szerepe az időjárásban

A múlt hétvégén érkezett afrikai por ismét rávilágított arra, hogy a légkörben található apró részecskék, azaz az aeroszolok milyen jelentős mértékben képesek befolyásolni az időjárás alakulását. A magasban ideáramló por csökkentette a felszínt elérő a napsugárzás erősségét, melynek következtében a nappali felmelegedés mértéke elmaradt a várttól. Emellett a porszemcsék kondenzációs magokként is funkcionáltak, elősegítve a felhőképződést, ugyanakkor a heves csapadékkal járó zivatarok a vártnál kisebb területen alakultak ki.

Ezek a jelenségek jól mutatják, hogy a légköri aeroszolok előrejelzése és modellezése elengedhetetlen a pontos prognózisokhoz. Éppen ezért az Időképen házon belül zajlik a WRF modellünk további fejlesztése, melynek célja, hogy az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) CAMS (Copernicus Atmosphere Monitoring Service) modelljének légköri aeroszol előrejelzését integráljuk saját futásainkba.

illusztráció
A hétfő hajnali órákban főként a keleti országrész felett volt sok aeroszol a légkörben | Forrás: ECMWF CAMS

A CAMS naponta két alkalommal is szolgáltat friss előrejelzéseket a különböző típusú aeroszolok (például por, korom, szulfátok) globális eloszlásáról a Föld egészén. Ezen adatok asszimilálásával a WRF modellünk képes lesz a napsugárzás radiációs parametrizációjának finomítására, vagyis pontosabban tudja majd számolni a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét. Ezen felül a modell a felhő- és csapadékképződésre jelentős hatást gyakorló kondenzációs magokról is pontosabb információkhoz jut, ami a csapadék-előrejelzések megbízhatóságát növeli.

Több forgatókönyvet is vizsgál a csapadékvalószínűség-számítás

Változtattunk az órás előrejelzésben megjelenő, csapadékvalószínűség becslés metódusán is. Az új algoritmus már öt különböző adatforrást is megvizsgál, hogy megbecsülje, hogy az adott település környezetében mekkora valószínűséggel fordul elő legalább 0,1 mm/óra intenzitású csapadék.

A péntek reggel elrajtolt fejlesztésekkel az Időkép célja, hogy még pontosabb és megbízhatóbb előrejelzésekkel segítse a felhasználóit a mindennapokban, és hozzájáruljon a klímaváltozás okozta kihívásokra való felkészüléshez.

Borítókép: Gyuris András, köszönjük!

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés