Óránként egy balatonnyi vízgőz éri el Nyugat-Európát
Légköri folyó fut rá Nyugat-Európára az Atlanti-óceán felől, ami heves esőzéseket okozhat a Ibériai-félszigeten és Földközi-tenger térségében.
Az elmúlt napokban egymás után érik el Nyugat-Európát az Atlanti-óceán felől a gyors mozgású ciklonok és peremciklonok. A „futószalagon” érkező frontrendszerek gyakran kiadós esőt és viharos szelet hoznak, ahogy legutóbb a Portugáliát is elérő, Kristin névre keresztelt vihar/ciklon is tette.
A futószalagos hasonlat nem túlzás, az ilyen helyzetekben a ciklonokat gyakran a magasban húzódó futóáramlás (jet stream) „tereli” és gyorsítja Európa felé. Ha Észak-Amerika felett nagy a hőmérsékleti kontraszt — például amikor a Kanada felől érkező hideg, kontinentális levegő találkozik a Mexikói-öböl és az USA keleti partvidékének enyhébb, nedvesebb légtömegével —, az kedvezhet a jet megerősödésének, és ezzel együtt a ciklonok sorozatos kialakulásának az Atlanti-óceán felett.
Ilyenkor valóban kialakulhat egyfajta „ciklonfolyosó” Észak-Amerika keleti partvidéke és Nyugat-Európa között, és gyakran ezzel párhuzamosan megjelenik egy másik, a laikusok számára talán még látványosabb jelenség is: az úgynevezett légköri folyó.
A légköri folyó egy hosszú, keskeny sáv a légkörben, amelyben a szél nagyon nagy mennyiségű vízgőzt (nedvességet) szállít egyszerre, jellemzően a melegebb óceáni térségek felől a szárazföldek irányába. Amikor ez a nedves levegősáv frontokhoz, hegyvidékhez vagy bármilyen feláramlást kényszerítő helyzethez ér, a levegő felemelkedik és lehűl, a vízgőz kicsapódik, ezért a légköri folyók gyakran tartós, néha extrém intenzív esőzéseket (vagy hidegben jelentős havazást) okozhatnak.
Mit látunk most az Atlanti-óceán felett?
Az Európát célba vevő ciklonok most is jelentős mennyiségű nedvességet hoznak magukkal a szubtrópusi térségekből a kontinens felé. A modell-előrejelzéseken jól kirajzolódik egy több ezer kilométer hosszú, keskeny nedvességsáv az Atlanti-óceán felett, amely Portugália térsége felé tart.
A Portugália partjai előtt most
nagyságrendileg egy balatonnyi vízgőz érkezik óránként a légköri folyóval.
A becslés az IVT (integrált vízgőzszállítás) értékeiből jön, ami megmutatja, mennyi nedvességet szállít a légkör egy keskeny sávban.
Ez a nedvesség nem marad sokáig a levegőben. Ahol frontok és a domborzat felemelkedésre kényszerítik a levegőt, ott gyorsan kicsapódik, így az Ibériai-félsziget és a Földközi-tenger térsége a következő napokban több hullámban kaphat kiadós esőt. A légköri folyó frontvonalában lévő Portugáliában helyenként 500 milliméternyi csapadék hullhat le február közepéig, de a Mediterráneum más részein is előfordulhatnak 200-300 millimétert meghaladó mennyiségek.
Borítókép: Elod123
