Interkozmosztól HUNOR-ig - Farkas Bertalan 45 éve indult az űrbe
Az első magyar kutatóűrhajós startja és öröksége.
1977-ben kezdődött a magyar űrhajósjelöltek kiválogatása a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI). Négy vadászpilóta közül Farkas Bertalan és Magyari Béla indult a szovjet kiképzőközpontba két éves képzésükre. Végül pontosan 45 évvel ezelőtt,
1980. május 26-án kezdetét vette a magyar űrhajózás eddigi legnagyobb pillanata.
A szovjet Interkozmosz program keretén belül indult Farkas Bertalan a világűr kutatására, ahol több, mint egy hetet töltött a Szaljut–6 űrállomáson. Ezalatt többek közt orvosbiológiai, fizikai, anyagtudományi, erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket végzett.
A magyar fejlesztésű Pille sugárdózismérő ez első volt, amely már az űrben meghatározta a legénységet ért sugárzás mennyiségét. Továbbfejlesztett változatát a MIR űrállomáson és a Nemzetközi Űrállomáson is használták.
A hazatérés után a Szovjetunió Hőse, idehaza pedig a Nemzet Űrhajósa címmel tüntették ki Farkas Bertalant.
Négy és fél évtizeddel később a HUNOR (Hungarian to Orbit) program első kutatóűrhajósa, Kapu Tibor – tartalékosa Cserényi Gyula – kis csúszással, június 8-án az Axiom Space Ax‑4 küldetésén indulhat a Nemzetközi Űrállomásra. A NASA‑kiképzést áprilisban sikeresen teljesítő duó már készen áll, hogy 30 napos kísérletsorozattal folytassa Farkas Bertalan örökségét. A 21. századi misszió fókuszában anyagtudomány és őssejtkutatás áll.
Kapu Tibor már megérkezett Floridába, ahol karanténban készül a felbocsátásra.
Borítókép: European Space Agency
