illusztráció illusztráció

Erős hőingást észleltek a Neptunuszon

Egy meglepően erős lehűlést követően a déli pólus furcsa ugrást mutatott.

A Naprendszer legtávolabbi bolygójáról földi- és űrtávcsövekkel készítettek közel száz felvételt infravörös tartományban egy több mint 17 éves periódus (2003-2020.) alatt. A Neptunusz légkörének hőmérséklet-változása a vizsgált időszakban előbb egy meglepően erős globális csökkenést mutatott, amit a déli pólus környékén egy erős felmelegedés követett. A nemzetközi kutatócsoport tagja, Michael Roman váratlan eseménynek nevezte, azt várták, hogy a légkör lassan melegedni fog, nem hűlni. 

A Földhöz hasonlóan a Neptunuszon is váltakoznak az évszakok, csak jóval lassabban, egy évszak körülbelül 40 évig tart, egy Neptunusz-év pedig 165 földi évnek felel meg. A déli félgömbjén 2005-ben kezdődött a nyár. A nyár beköszöntének ellenére az adatok mégis hőmérséklet-csökkenést mutattak az elmúlt két évtizedben. A jégbolygó

globális hőmérséklete 8 fokkal csökkent

2003. és 2018. között. Az elmúlt két évben 

a déli pólus környékén viszont jelentősen megugrott a hőmérséklet,

11 fokos emelkedést mértek 2018-2020. között. Ugyan a bolygó meleg poláris örvényéről évek óta tudnak a kutatók, de ilyen gyors felmelegedést a sarkvidékeken még nem figyeltek meg. A megfigyelt időszak kevesebb mint az évszak felét fedi le és ebben ilyen mértékű kiugrást nem vártak a kutatók. 

illusztráció
A chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Távcső és a hawaii Mauna Kea tetején lévő Subaru teleszkóp hőfelvételei 2006-2020. között

Nem könnyű a Neptunusz hőmérsékletét mérni, mivel 4,5 milliárd km-re van tőlünk, az átlag hőmérséklet pedig -220 fok körül alakul. Az érzékeny infravörös felvételek készítése a chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Távcsőhöz hasonló óriástávcsövekkel lehetséges. A felvételek mintegy harmada készült az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsőének közép-infravörös képalkotó és spektroszkópiai műszerével (VLT Imager and Spectrometer for mid-InfraRed – VISIR).

A meglepő hőingásra pontos magyarázatot egyelőre nem tudnak adni a csillagászok. Lehetséges okok között sorolják fel a Neptunusz sztratoszférájának kémiai változásait és a napfoltciklusokat, mivel a nap ultraibolya sugarai megbontják a sztartoszféra metánmolekuláit, illetve a véletlenszerű időjárási események is közrejátszhatnak.

illusztráció
A Neptunusz a VLT-vel és a Hubble-űrtávcsővel

A jövőben az ESO Rendkívül Nagy Távcsövénél (Extremly Large Telescope-ELT) nagyobbakkal részletesebben, pontosabban tudják majd észlelni a hőmérséklet-változást, a James Webb-űrtávcső pedig a légkör kémiai összetételét és hőmérsékletét fogja minden eddiginél pontosabban feltérképezni. Az eddigi eredmények pedig egy sokkal bonyolultabb légköri rendszerre és időbeli változásokra utalnak.

Forrás: European Southern Observatory, Science News

Borítókép: NASA/JPL

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés