Egy nagy lyukon át süt be a nap
Kilyukadt a felhőzet, egy ritka és különleges légköri jelenséget figyelhettünk meg ma reggel, délelőtt az égen.
Igazán különleges látványt nyújtott egy lyukfelhő, amelyről az elmúlt órákban sorra érkeztek a szebbnél szebb felvételek képtárunkba. Budapesten és környékén több észlelőnk örökítette meg a szinte teljesen zár felhőzeten keletkezett hatalmas szakadást.
Jól látszik váci kameránkon a város fölött alakuló lyuk a felhőzeten, ahol bejutott egy kis napsütés a reggeli órákban.
Hogyan alakul ki a lyukfelhő?
A folyamathoz először is egy vékony, egyenletes, középmagas gomolyfelhő- vagy lepelfelhőrétegre (Altocumulus vagy Cirrocumulus) van szükség. Ezek a felhők nagyrészt túlhűlt vízcseppekből állnak. Ez azt jelenti, hogy a bennük lévő víz hőmérséklete már jóval fagypont alatt van, de porszemek vagy egyéb szilárd mag hiányában mégsem képes megfagyni, így folyékony halmazállapotú marad. A varázslat – és a lyukasztás – akkor kezdődik, amikor egy repülőgép halad át ezen a felhőrétegen. A repülőgép szárnyai és légcsavarjai környezetében a levegő nyomása hirtelen lecsökken, ami további drasztikus lehűlést vált ki. Ez a löket már elég ahhoz, hogy a túlhűlt vízcseppek azonnal jéggé fagyjanak. Amint megjelennek az első jégkristályok, egy láncreakció indul be (az úgynevezett Bergeron-folyamat): a környező vízcseppek mind a jégkristályokra fagynak rá.
Mivel a jégkristályok nehezebbek, mint a parányi vízcseppek, lassan elkezdnek kihullani a felhőből. Ahogy aláhullanak, a szárazabb levegőben elpárolognak, így a lyuk közepén egy finom, fonalas szerkezetű csapadéksáv, úgynevezett virga alakul ki. A vízcseppek eltűnésével pedig
marad a tátongó, szabályos kör vagy ovális alakú rés a felhőtakarón.
Ha a Nap éppen megfelelő szögben világítja meg a lehulló jégkristályokat, a jelenséget gyakran ragyogó légköroptikai elemek, például melléknapok vagy halójelenségek színesíthetik.
