betöltés...
hirdetés

Egy új jégkorszak kezdetét szakíthatta félbe a felmelegedés

Varga Sándor
Frissítve:

Egy új kutatás szerint az ember okozta klímaváltozás egy több ezer éve megindult eljegesedési folyamatot szakíthatott meg.

Akár már kétezer évvel ezelőtt megkezdődhetett a következő jégkorszak előjátéka, ám az emberi tevékenység okozta felmelegedés megfordíthatta a folyamatot. Erre a meglepő következtetésre jutottak a Columbia Egyetem kutatói, akik eredményeiket a rangos Science tudományos folyóiratban publikálták.

A kutatók a Kanada északkeleti részén található Baffin-sziget Barnes-jégsapkáját vizsgálták. A mintegy 6000 négyzetkilométeres jégtömeg az egykori Laurentide-jégtakaró utolsó fennmaradt maradványa. Ez a hatalmas jégtakaró az utolsó nagy eljegesedés idején Észak-Amerika jelentős részét borította, helyenként több kilométer vastagságban.

A Laurentide-jégtakaró legnagyobb kiterjedése Észak-Amerikában. A pirossal jelölt terület a Baffin-szigeten található Barnes-jégsapka helyét mutatja, amely az egykori jégtakaró egyik utolsó fennmaradt maradványa.
April S. Dalton, Chris R. Stokes, Christine L. Batchelor / Wikimedia Commons
Kétezer éve ismét növekedésnek indult a jég

A kutatók a visszahúzódó jég alól előkerült ősi növényi maradványokat vizsgálták radiokarbonos kormeghatározással. Ezek segítségével rekonstruálni tudták a jégsapka több ezer éves változásait.

Az eredmények szerint a jégtakaró mintegy 3000 évvel ezelőtt érhette el legkisebb kiterjedését, majd körülbelül 2000 éve ismét növekedésnek indult. A terjeszkedés egészen az 1960-as évekig folytatódott, amikor a melegedő nyarak hatására fordulat következett be.

Ettől kezdve a jégsapka nyaranta több jeget veszített, mint amennyi télen felhalmozódott, így zsugorodni kezdett. A kutatók szerint ezzel egy olyan eljegesedési folyamat szakadhatott meg, amely természetes körülmények között akár több tízezer éven át is folytatódhatott volna.

Felülírhattuk a természetes éghajlati ciklusokat?

A Föld éghajlatának hosszú távú változásait jelentős részben a bolygónk pályaelemeinek és forgástengelyének ciklikus változásai, az úgynevezett Milanković-ciklusok szabályozzák.

 Mik azok a Milanković-ciklusok?

A Föld Nap körüli pályája és forgástengelyének helyzete folyamatosan, nagyon lassan változik. Bolygónk pályája hol közelebb áll a kör alakhoz, hol kissé elnyúltabb ellipszis, miközben forgástengelyének dőlésszöge is ingadozik, maga a tengely pedig lassú, búgócsigához hasonló mozgást végez.

Ezek a változások befolyásolják, hogy a Föld egyes területeit az év különböző szakaszaiban mennyi napsugárzás éri. A jégkorszakok kialakulásában különösen az északi félteke nyarainak van fontos szerepe. Ha a nyarak hűvösebbek, a télen lehullott hó egy része nem olvad el, így évezredek alatt hatalmas jégtakarók épülhetnek fel. Melegebb nyarak esetén viszont a jég fokozatosan visszahúzódhat.

Az emberi tevékenység okozta felmelegedés azonban mára jelentősen befolyásolja ezeket a természetes folyamatokat. A Barnes-jégsapka növekedése önmagában még nem bizonyítja egy új jégkorszak kezdetét. Más kutatások szerint természetes körülmények között a következő jelentős eljegesedés csak mintegy 50 ezer év múlva kezdődne.

A vizsgálat mindenesetre jól mutatja, hogy az emberiség milyen jelentős hatást gyakorolhat a Föld éghajlatának hosszú távú alakulására. A Barnes-jégsapka pedig a folytatódó felmelegedés miatt a következő évszázadokban akár teljesen el is tűnhet.

Borítókép: Barnes-jégsapka (NASA Earth Observatory / Lauren Dauphin)

Ezek is érdekelhetnek
Időkép
Helyzet:
Időkép
Időkép